Keresés:

ausztria.co on Facebook
Hollandia földrajza

Hollandia síkvidéki ország, legmélyebb pontja Rotterdamtól északra található -6,7 méterrel a tengerszint alatt, legmagasabb pontja pedig az ország déli csücskében fekvő 322,7 méter magas Vaalserberg. Földrajzában a folyóknak meghatározó jelentősége van. A Rajna, amely az országot kettészeli, például politikai, kulturális és vallási határvonalként húzódik. A víz mindig meghatározó volt e térség életében. A római időkben hatalmas földeket borított tenger Zeeland és Zuiderzee területén például. Régi térképeken egyértelműen látható, hogy Észak- és Dél-Hollandia tartományainak csaknem felét víz borította a középkorban. Folyamatos lecsapolással azonban a föld jelentős része felszínre került, így a táj jellege is folyamatosan változott. A tengerrel folytatott konstans küzdelem csúcsát a Delta-munkálatok (Deltawarken) jelentették az ország délnyugati részén, amelyet az 1953 januárjában bekövetkezett, több mint 1800 emberéletet követelő katasztrofális méreteket öltő áradás hívott életre.  A deltaterv kivitelezés 25 évet és hozzávetőlegesen 1,5-2 milliárd holland forintot (azaz körülbelül 680-900 millió eurót) terveztek. A gátrendszer megépítésének törvényi szabályozására 1959-ben meghozták az úgynevezett Deltatörvényt. A Delta-program végül az egyedülálló Maeslantkering átadásával zárult le, s az eredeti költségvetéshez képest jóval többe, összesen 5 milliárd euróba került. A gátrendszer több hasznot is hozott vízgazdálkodás szempontjából, mindazokon túl, hogy a holland lakosság életterét védi. Javult az édesvíz ellátás a mezőgazdaság számára. Az új utak és gátak mind a vízi, mid a szárazföldi közlekedés javát szolgálják. A Deltawerken világszerte példa az ember és a természet védelmére nagy figyelmet fordító technológiai fejlesztések sorában.

Amszterdam egyébként rajnai kikötőnek is számít, hiszen már az 1600-as években létrehozták az összeköttetést a kikötő és a folyó között. 1892-ben  a közel három évszázados vízi utat felváltotta a Merwede-csatorna, amely azóta Európa legforgalmasabb csatornája lett. Ezt váltotta fel a Tielnél a XX. század második felében elkészült zsiliprendszer.

Az ország területe körülbelül az amerikai Kalifornia állam egy tizedének felel meg, 41 547 km2-en terül el. Népsűrűsége magas, 380 fő/km2, így Európa harmadik legsűrűbben lakott országának számít (Monaco és Málta után). Ez, azonban nem észlelhető az amúgy végeláthatatlan mezők és szélfútta tájak váltakozásából álló országban, leszámítva a nagyvárosok zsúfoltságát.