Keresés:

ausztria.co on Facebook
Gelderland
innen: ide:
Gps koordináták:

 

Gelderland tartomány

Hollandia legnagyobb tartománya a Gelderland s a legnépszerűbb is: a statisztikai adatok szerint a legtöbb holland itt szeretne élni. Ez az ország legzöldebb tartománya, itt maradt meg legérintetlenebbül a természet.

A vidék fővárosa Arnhem. A 150 ezer lelket számláló város neve először 893-ban bukkan fel egy oklevélben. Arno gróf 1233-ban városi kiváltságokat adott a településnek, s itt verette pénzét is. Sok csatát látott a város, a legnagyobb pusztítást azonban a második világháború végén élte meg, ami után szinte teljesen újjá kellett építeni. A várost nem szelik át a grachtok, mint a legtöbb holland várost. A Neder Rijn (a Rajna alsó folyása) mentén fekszik a város. Az első látnivaló az 1954-ben készült tartományi székház, amely a modern skandináv építészet elveit tükrözik, ám nyugati szárnya össze van kötve az 1440-ből származó Sabelpoorttal, a középkori városfal maradványaival. A hídnál az angol ejtőernyősök emlékműve érdemel figyelmet. Az angol ejtőernyősök 1944. szeptember 17-én értek földen Arnhemnél, s támadták hátba a németeket, ám a szövetséges csapatokat, akiknek egyesülniük kellett volna az ejtőernyősökkel, feltartóztatta az ellenség. Arnhemnél négy nap és négy éjszakán át tartó utcai harcokban mintegy 6000 főleg angol, de holland és lengyel önkéntes esett el. A főtéren egyetlen épület vészelte át a ’44-es rohamot, a holland reneszánsz stílusban, 1880-ban emelt Levéltár épülete. A többi épületet mind porig rombolták. A város legnagyobb attrakciója az Openluchtmuseum, a szabadtéri múzeum: valamennyi holland vidék jellegzetes házait, malmait, halászkunyhóit bemutató skanzenben találunk még nádfedeles viskót és nemesi udvarházat is, serfőzdét és felnyitható hidat.

Arnhemtől két kilométerre áll Rijsenburg, az óriások vára. Ez valójában egy óriási betonbunker, ahol Hitler Luftwafféjának főparancsnoksága székelt a második világháború alatt.

Az Alpeldoorn irányába haladva érünk a Veluwe Nemzeti Parkba. A Veluwe jelentése: meddő föld). Évszázadokkal ez előtt ugyanis meddő volt a föld, homokdombok váltogatták egymást, s a homokviharok miatt növényzet nem tudott meggyökeresedni. Ekkor, 1350 táján „homoki grófot” küldtek ide, hogy szelídítse meg a tájat. Vagy ő diadalmaskodott vagy a cserjék, de végül ma már erdők és homokdombok váltogatják egymást, s a pusztító homokviharok is megszűntek a térségben. A táj most is kies, de körülötte sok kis nyaralóhely és kemping sorakozik. A Nemzeti Park közepén találjuk a Kröller-Müller Museumot, amelynek alapítója az egyik leggazdagabb holland üzletember felesége, Helene Kröller-Müller. Célja az volt, hogy a természet, a képzőművészet és az építőművészet egységét megteremtse, ezért vásárolta meg 1935-ben a területet, ahol Henri van de Velde belga építésznek adott lehetőséget. Három évvel később nyílt meg a múzeum, s 1966-ban megnyílt a szobor park is, ahol a magyar származású Pán Márta munkája is látható. De a közönség megtekintheti itt a csodálatos Van Gogh kollekciót is.

Rnheim környékén található a Velp melletti Biljoen-kastély, amelyet 1530-ban V. Károly császár számára építettek, s azóta nem változtattak rajta.  Vízre tükröződő kerek saroktornyaival, hídra néző elegáns, reneszánsz homlokzata felülmúlja a Loire menti francia kastélyok látványát is. A Rozendaal –kastélyban a Nemzetközi Kastélyintézet külön múzeumát rendezték be, maketteken és modelleken mutatják be a várak és kastélyok különböző típusait.

Apeldoorn városa szinte csupa villából áll, s parkok váltogatják egymást nyaralókkal. Igazi pihenő és üdülőhely, amelyet Vilma királynő egészen haláláig választott magának lakhelyül a szerény külsejű Het Loo-kastélyban.

Deventer Apeldoorn közvetlen szomszédja, s régi városi múltra tekint vissza. Az egykori Hanza várost a második világháború döntötte romba, bár műemlékeiből egy-kettő megúszta a pusztulást, például a Bergkwartier néhány gótikus háza, a 15. századi gótikus Mázsaháza. Hírét egyrészt szőnyegeinek köszönheti, másrészt a koekstad-nak, a jellegzetes ételnek.

Nijmegen városa több mint két év évezredes múltra tekint vissza, ezzel Hollandia legrégibb városa. Már i.e. 70-ben állt itt település, amelyet a germán batáv törzsek alapítottak. A rómaiak castrumot építettek, az akkori település noviomagnus néven volt ismeretes, s Traianus emelte civitasi rangra. később Nagy Károly épített itt magának palotát, amelyből ma már csak a kápolna látható. Sajnos a második világháborúban ez az ősi város is teljesen elpusztult. Azért is különleges, mert Hollandia egyetlen olyan városa, amely dombokon terül el, így biztosítva csodálatos kilátást a Rajna főágára, a Waal folyamra. Nijmegen katolikus város, amely egyetemmel is rendelkezik 1923 óta. Ezzel kapcsolatos a Groesbeek felé vezető úton található Szentföld-alapítvány múzeuma, ahol bibliai jelenetek, Ábrahám és Jézus korának Palesztinája elevenedik meg a tájban.

Nijmegen és Arnhem között található Bemmel, a pónilovak hazája: itt tenyésztik őket ugyanis legnagyobb számban. Augusztus közepén látványos a póniló vásár. A Kinkelenburg-kastély Bemmel egyik legfontosabb látnivalója, egy régi várkastély, amely ma Városházaként működik.

Nijmegentől délre van Overasselt, ahol a Sint Walrick-apátság romjai találhatóak meg együtt a „Láz fájá”-val. A láz fájáról a középkorban azt tartották, hogy a betegek meggyógyultak, ha a fára aggatták ruháikat.

Nijmegentől nyugatra terül el a Betuwe vidéke, a gyümölcsfák és gyümölcskonzervek hazája. A gyümölcsfavirágzás vagy cseresznyeszüret idején népszerű kirándulóhely. Tiel városát népszerű nevén pedig jamstad-nak, azaz dzsemvárosnak becézik a hollandok.


tájkép, Gelderland, Hollandia
forrás: kattintson ide