Keresés:

ausztria.co on Facebook
Utrecht
innen: ide:
Gps koordináták:

 

Utrecht tartomány

Utrecht

Ma Utrecht Hollandia negyedik legnagyobb városa, közel 300 ezer fős lakosságával. Valaha a Rajna partján feküdt a város, azonban a folyót azóta elterelték, viszont megmaradt az Amszterdam és a Rajna közötti csatorna, amely Hollandia valamennyi csatornája közül a legforgalmasabb. Utrecht közlekedési csomópont jellegét a holland vasúti csomópont szerepe adja meg. Ez már nagyon régóta kedvez a város kereskedelmének. Utrecht ma Nyugat-Európa egyik legjelentősebb nemzetközi vásárát rendezi meg. Jó hírét egyeteme éppen úgy meghatározta, mint az, hogy a város régi püspöki székhely, a püspökség világi hatalma is jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez.

Utrecht valójában egy 2000 éves város, a rómaiak idejében gázló volt itt a Rajnán. A város nevét is innen kapta: a trajectum latin szóból alakult ki az Utrajectum és abból az Utrecht… mindenesetre az ásatások során feltárták a római tábor nyomait.

Utrecht a 8. században vált jelentős várossá, amikor a frízek apostola, Szent Willibrord itt települt meg. A frank királyok, később pedig a német uralkodók kiváltságokkal és birtokadományokkal segítették a város gyarapodását. A 16. század elején különös módon emelkedett a város rangja, amikor Boyens d’Etel, V. Károly nevelője fejére került a pápai tiara. Ő palotát építtetett magának Utrechtben, amely ma a Pápa-ház nevet viseli. A pápaság történetében egyetlen holland azonban soha nem lakott utrechti házában… mire az megépült a pápa meghalt. Öt év múltán V. Károly császár, a világi hatalommal felruházott utrechti püspökség területét beolvasztotta a saját birodalmába, 1528-ban, és megvonta a püspököktől politikai hatalmukat, megszüntette a püspökök világi befolyását. Utrecht neve ezek után számos békekötés és nemzetközi szerződésnek lett a helyszíne. 1579-ben az u.n. utrechti unióban egyesült az öt németalföldi tartomány, később ez a megállapodás vezetett az Egyesült Tartományok Köztársaságának kialakulásához. 1712-ben békekongresszus ült össze a spanyol örökösödési háború befejezése valamint az Európában kialakult új erőviszonyok rögzítése megfogalmazása céljából. 1713-ban itt írták alá azt az egyezményt, amelyben XIV. Lajos elismerte a protestáns Hannoveri-házat az angol trónon, s egyben átadta Angliának az Amerikai földrészen Új-Fundlandot, Új Skóciát és a Hudson öböl vidékét. A spanyol király ezen egyezményben mondott le francia trónigényéről, majd itt egyezett meg Spanyolország és Anglia Gibraltár felett. Sorolhatnánk a szerződéseket, egyezményeket, amelyek itt köttettek.

Utrecht vallási történelme is érdekes. 1580-ban a reformáció győzelme nyomán a katolikus püspökség távozott a városból. A vallásháborúk végén ugyan visszatérhettek, de addigra Utrecht lakossága már a vallási tolerancia híve lett: Huszt János hívei is itt találtak menedéket, akárcsak a katolikus hit komor és aszketikus, janzenista értelmező, csak úgy, mint a magyar protestánsok és a francia hugenották.

Utrecht belvárosa tele van műemlékekkel, ódon épületekkel. A város képére jellemzők a csatornák valamint a partjaikon húzódó alsó rakpartok, ahol fák lombjai, virágok színes kavalkádjával vegyülve sétálhatunk.

A vasútállomástól a Moreelse-park mentén jutunk el a Művészetek és Tudományok Házába (Gebouw voor Kunsten en Wettenschappen), amely mellett egy román stílusú kálváriát találunk, amely egy, a 19. században lebontott Mária-templomból maradt meg. A keresztút jelenetei több mint 800 évesek.

A Choorstraaton befordulva a Buurkerknél találjuk magunkat, azaz a város plébániatemplománál. Már a 12. században is templom állt itt. A legenda szerint a templom falának egy mélyedésében élt egy Bertken nevű nővér, aki szent énekek szerzője volt. a templom a 13. században leégett, sosem fejezték be az újjáépítését. Az érdekes templom falában itt-ott ágyúgolyók látszanak, amelyek a XVI. századi háborúkból származnak.

Az Oude Grachton áthaladva a Maartensburg, azaz a Márton-híd készteti megállásra az arra járót: olyan kép tárul elé, mintha Velencében járna. Festői része a látványnak az egykori halpiac a Vismarkt, sok évszázados asztalokkal.

A püspök téli rezidenciájának a kapuján át jutunk a Dóm térre. A kapu 1934-ben épült, de a rajta látható domborművek és szobrok az egykori klastromból valók. A Dóm térre megérkezve furcsa látvány tárul elénk: a székesegyháznak ugyanis nincs, illetve csonka a templomhajója. A gótikus templomot 1254 és 1517 között építették, hajójának nagy részét azonban egy 18. századi hatalmas erejű vihar összedöntötte. Így egykor a templom hajójához csatlakozó harangtorony, a Domtoren, most különálló építményként emelkedik a Dómtéren. Így a gótikus székesegyház eredeti épületeiből csak a szentély és az egyik kereszthajó egy része maradt meg. Másfél évszázadig hevert a templom romokban, várva az újjáépítést. További 150 év kellett ahhoz a döntéshez, hogy a romba dőlt templomhajót többé már nem építik meg, a teret pedig megszabadítják a romoktól. 1826-ban kezdték a katedrális teljes restaurálását, amit csak 1935-ben fejeztek be. Az egyik legrégebbi oldalkápolnában őrzik Guy d’Avesnes püspök fekete márványból készült gótikus síremlékét. A többi síremlék már reneszánsz stílusban készült, és számos püspököt rejt, valamint II. Konrád és V. Henrik császár földi maradványait is. A 112 m maga dómtorony tetejébe 465 lépcső vezet fel, hét nagyharangja 450 éve szólal meg. A harangok egy-egy szentnek a nevét viselik. A torony két kápolnát fogad be. Az egyik kápolna szinte egyidős a toronnyal, és a mindenkori utrechti püspök magánkápolnájául szolgál. A másik pedig a már említett Egmont püspök kápolnája.

A 15. században épült káptalani palota és dóm között egykor kolostor volt. A Káptalani palota ma az utrechti egyetem auditórium maximumát fogadja be. Történelmi jelentőségű műemlék, hiszen falai között kötötték meg az utrechti uniót.

A Dóm tér épületei között találjuk a díszes, reneszánsz homlokzatú egyetemet. Homlokzatán egy felirat: „Világosítson meg bennünket az igazság napja!”. Barokk kapuja előtt Nassaui János gróf szobra emelkedik. Az egyetem legszebb része a káptalani terem, amelynek üvegablakait a németalföldi tartományok címerei díszítik.

A Dóm mögött álla a Paushuis, azaz a pápa palotája, amelyet a korábban említett VI: Hadrián pápa építtetett. Ez a pápa összesen egy évet töltött Péter trónján a Vatikánban. Az épület falai között ma az utrechti közjegyzőség, levéltár és telekkönyv irodái működnek.

A háztömb északi oldalán emelkedik a Pieterskerk, amelyet még a 11. században Bernuf püspök emeltetett. Különlegessége, hogy Hollandiában kevés a román kori műemlék. Számos károsodás érte hol természettől, hol emberi kéztől. Hol Rómához hű hívek gyújtották fel a kiközösített IV: Henrik császár kihívó viselkedésére válaszul (akit VII. Gergely pápa kiközösített, s az mégis elment a Pieterskerkbe húsvéti misére), hol pusztító orkán döntötte be tetejét és két tornyát. A 17 század közepén lett a vallon egyház temploma, azaz a francia nyelvű protestánsoké. A Péter-templom, hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú román kori bazilikatemplom, a korra jellemző csonka kúp alakú oszlopfejezetekkel. Román kori főhajójához már gótikus stílusú kereszthajó és szentély csatlakozik. Kriptájában nyugszik Bernuf püspök.

Nyugalmasabb, csöndesebb világ tárul elénk a Dóm tértől délre az Oudegracht környékén. Az alsó rakparton, a gracht mentén festegető művészek, mindennapi munkájukat végző polgárokat látunk. Kis italmérések és sok-sok pince sorakozik a csatorna mentén. Utunkban érintjük az Oudegracht legszebb palotáját, a 14. század végén épített Huys Oudaent.

Utrecht egyik kiemelkedő gyűjteményét őrzi az ötvösművészet és az órásmesterség múzeuma. A 16. századtól kezdve napjainkig mutat be arany és ezüstékszereket, ötvösművészeti remekeket, mindezek mellett pedig órákat, illetve időmérésre használatos eszközöket, a görög-római kortól napjainkig. Számos más gyűjteményt és múzeumot is meglátogathatunk, mint például a mechanikai zeneszerszámok múzeumát, vasúti múzeumot, modern művészetek múzeumát, a 20. század egyházművészetének múzeumát, a városi múzeumot, az érseki múzeumot vagy az utrechti művészeti és tudományos társaság múzeumát.

Az Utrecht mellett található De Bilt nevű 42 ezer fős városka Hollandia földrajzi középpontjának számít. Talán ezért itt található Hollandia meteorológiai intézete. A város környékén a sok erdő miatt kitűnő a levegő, így nem véletlenül találunk itt is ott is szanatóriumokat, hiszen a gyógyulni vágyóknak ez kitűnő helynek számít. De Bilttől 4 kilométerre fekszik a csodálatos és elegáns villákból álló település: Bilthoven.

Zeist városa Utrecht elővárosa. Az itt található erdők közelsége adja a jó levegőt, a körülötte lévő dombok a változatosságot. A város közepén egy parkkal körülvéve áll Nassaui Vilmos egykori várkastélya, amely mai formáját 1686-ban kapta. A korábbi várat XIV. Lajos hadai pusztították el. 

Amersfoort az Eem partján fekszik egy festői csatornaív által közrefogottan. Régi városnegyedeiben megőrizte a letűnt korok hangulatát, s emiatt Hollandia egyik legszebb városának is mondják. Sok ódon háza, műemléke fölé magasodik az Onze Lieve Vrouwe Toren, azaz a gótikus stílusú Miasszonyunk-torony, egy középkori templom egyetlen maradványa. A 15. században épült toronyhoz tartozó templom a 18. század végén egy lőporraktár felrobbanásakor semmisült meg.  A toronyban harangjáték hallatszik. A 12. században épült az az erőd, amely köré települtek a városka első lakói. Mesterséges szigeten állottak a biztonságot adó várfalak, amelyek köré vizes árkok – a mai csatornák – kerültek. Amersfoort ma az egyetlen európai város, amelynek centrumát kettős csatornahálózat öleli körül. Az első városfalak vonalát követik a belső csatornakör festői házsorai.  Az egyetlen megmaradt városkapu a 13-14. századi városfalból, a Kamper Binnenpoort. Híres városkapu még a 15. században épült Koppelpoort, de ez már a külső csatornagyűrű északnyugati részén áll, és egy megerősített hidat is magába foglal, ami átvezet a csatornánk. A harmadik nevezetes városkapu a Monnikendam, amely már a 16. században került a kis patak fölötti hídra.

Utrechttől észak-nyugatra néhány kilométerre két érdekes kastély is várja a látogatókat.  Az egyik a Zuylen-kastély. 1300 környékén építették, s a későbbi századokban gyakran átépítették, mai formáját a 18. században nyerte el. A kastélyban számtalan történelmi emlék és értékes tárgy található így az ma valóságos múzeum. Pár kilométerrel odébb található a De Haar-kastély, vagy más néven a Haarzuilens-kastély. A várat 1165-ben építették és a 19. században restaurálták, gótikus stílusban. A várkastély a mai napig magántulajdonban van, de megtekinthető. Falai között számos műkincset tekinthet meg bárki, hiszen a kastély látogatható. Itt található egy 14. századi színes szobor, a Szűz gyermekével, ami minden bizonnyal eredeti. Csak úgy, mint az a gyermekkocsi, amelyet valószínűleg a Napkirály használhatott gyermekkorában.

Naarden-t 1350 táján alapították Amszterdam védelmi rendszerének egyik előre tolt állásaként. Csillag alaprajzú erődítmény állt itt, amelyet szinte bevehetetlenné tettek a környező mocsarak. Erődítménye a mai napig áll a Turfpoort nevű városrészben, ahol a katonai múlt emlékei kerültek kiállításra. A Városháza az 1600-as években építették, s valamivel előbb az árvaházat, valamint az úgynevezett Spanyol-házat, amely ma Comenius-emlékmúzeum (Jan Amos Komensky, azaz Komenius Sárospatakot is megjárt cseh pedagógus és filozófus Naardenben fejezte be az életét, s a Grote Kerkben nyugszik, abban az 1481-ben épült gótikus templomban, ahol minden év nagypéntekjén felcsendül Bach Máté-passiója.

Hilvesrsumtól délre található a királyi család kastélya Soestdijka-ban. A Soestdijk-kastély körüli földbirtokot 1674-ben Orániai Vilmos, a későbbi angol király szerezte meg, s kezdett bele egy vadászkastély építésébe. Utódai szívesen választották ezt nyári lakhelyül. Németalföld első király itt lett majdnem merénylet áldozatává, egyik katonája egy bizonyos Pullman mentette meg életét; erre egy emlékkő utal. 1815 óta a holland királyi családok szinte állandó lakhelye a kastély. A baarni szárny a nyugati részen foglalja magában a királyi pár rezidenciáját, amelyet a holland nép nászajándékul adott. A kastély középső részén vannak a fogadótermek, a déli részen, az úgynevezett soesti szárnyon helyezték el a kabinetirodát.

Amszterdamtól keletre az IJmeer található. Ez a mintegy tízezer hektárnyi tó az egykori Zuiderzeeből illetve a belőle lett Ijsselmeerből vált le a zuid-flevolandi gát megépítésével, hogy az amszterdamiak legközelebbi vízisport-telepét adhassa.

Hillegom közelében van Linnaeushof, amelynek nevében felfedezhető Carl von Linné, 18. századi svéd botanikus neve, s az ő emlékére való utalás nyilván valóan nem véletlen. A kis Hartenkampban ma is megmutatják azt a házat, ahol Linné lakott. A Linnaeushof egy 15 hektáros park, amely kétszer egy évben a virágkiállítás színhelye.

Lisse városa ennek az óriási virágoskertnek a központja, mivel a Bollenstreek közepén fekszik, a Hága-Haarlem útvonal közepén, 20-20 km-re mindkét várostól. Lisse környékén több száz hektáron virágoznak tavasszal a virágok, a szivárvány minden színében. A két világháború között is sokan keresték fel a helyet, de igazi turisztikai vonzerővé az 1950-es évektől nőtte ki magát, ekkor kezdték megrendezni a Keukenhofban az első virágkiállításokat. A Keukenhof Lisse mellett egy mintegy 30 hektáros park, nevét a kastélyról kapta, amelynek leghíresebb lakója Jacoba, Bajorország grófjának és Burgundi Margitnak a leánya, aki a 15. század első felének legregényesebb sorsú németalföldi asszonya volt. Itt hatalmas erdőségek találhatók, s a virágkiállításokat az erdő természetes díszei között rendezik meg. A Keukenhof kilátótornyául egy szélmalom szolgál.


Rhenen, Utrecht, Hollandia
forrás: kattintson ide