Keresés:

ausztria.co on Facebook
Haarlem
innen: ide:
Gps koordináták:

Find more about Weather in Haarlem, NL

 

Haarlem

Haarlem Noord-Holland tartomány fővárosa, 150.000 fős lakosságával az ország egyik legjelentősebb városa. Amszterdamtól 25 km-re, Hágától pedig 43 kilométerre fekszik, Rotterdamtól 67 kilométerre. Építészeti és kultúrtörténeti szempontból is kiemelkedő a város, s az ipar szintén jelentőséget adott neki hajógyáraival, vegyipari üzemeivel, textil-, gyógyszer- és csokoládégyárai mind gazdasági stabilitásához járulnak hozzá.

A tengerparti dűnék tövében Haarlem az egyik legrégebbi település, már a 10. századi krónikákban is felbukkan a neve. A 12. században erőd épül itt, amely később Hollandia grófjának lesz székhelye. I. Vilmos gróf zászlaja alatt lakói részt vesznek a keresztes hadjáratokban, a Grote Kerk kis harangjai máig az 1219-es haarlemi vitézek szentföldi győzedelmeskedésére emlékeztet. 1245-ben városi jogokat kapott.

Középkori városfalai az évszázadok során eltűntek, egyedül az Amszterdami kapu maradt meg. Ez viszont igen híres: a spanyol seregek félesztendős ostromakor itt szöktek ki a haarlemiek élelmiszerért. A város történetében ez a legszomorúbb időszak: fél éven át rohamozták a spanyolok, a gyűlölt Alba herceg fiával az élen. Haarlem polgárai kitartóan ellenálltak, nem is volt más választásuk, hiszen a közeli Naarden lakóinak szörnyű sorsát látva.

Naarden városának ugyanis bűnbocsánatot igértek megadás fejében. A lakosokat harangszó gyűjtötte a templomban. A mit sem sejtő polgárokat felszólította egy pap, hogy készüljenek a halálra, és abban a minutumban berontott egy spanyol csapat, amely lemészárolta a védteleneket. A várost felgyújtották. Azt mondták, hogy a spanyol katonaság itta az áldozatok vérét és kiszakította a meggyilkoltak szívét. 

Haarlem asszonyai is oroszlánként küzdöttek. A spanyolokat megviselte a különösen hideg tél, majd a forró nyár alatt a pestis tizedelte soraikat. Haarlem mégsem bírta végig, mert a segítségükre siető Hallgatag Vilmos flottája megsemmisült, a felmentő sereg Heemstede alatt szenvedett vereséget. Haarlem ekkor meg akarta adni magát, de Alba herceg ezzel nem elégedett meg: lemészárolták a város katonáit, s a polgárok ezreit ölték meg, a történetírók szerint több mint tízezer ember veszítette életét. Ez után évtizedekig tartott a gyász, a csönd a városban. Végül 1577-ben visszakerült holland kézre a város.

A 17. század elején Haarlem már a művészeti élet egyik központjává nőtte ki magát. A gazdag kulturális életet még élénkítette a francia emigránsok tömege, a hugenották, akik XIV. Lajos uralma végén eluralkodó vallási türelmetlenség miatt menekültek Hollandiába, s ott fellendítették a szövés-fonás mesterségét. A Gazdaság forrása lett a virágkertészet is, különösen a tulipán-mánia. A 17. század közepén ezer és ezer forintot is megfizettek egy egy ritkaszép mintájú és színű virágot adó hagymáért; királyi virágnak minősült a tulipán. A legdrágább tulipán a Semper augustus elnevezésű tulipán volt, amely tízezernél is több forintért talált gazdára.

Haarlem történetének izgalmas és sokat vitatott szakasza, a könyvnyomtatás kezdetének korszaka. Ma is úgy tartják egynémelyek Hollandiában, hogy a haarlemi Janszoon Coster a nyomdászmesterség igazi feltalálója. Costertől ellopták az első masináját, méghozzá 1441 karácsonyán, s az elorzott gép volt az első nyomdagép, Gutenberg csak ez után jött.

Haarlem Főterét, a Grote Marktot is a haarlemi nyomdászmester Laurentius Joannis-Filius Coster szobra díszíti, egy házon pedig emléktábla jelzi nyomdája helyét. A Grote Marktra összpontosulnak egyébként a város legjelentősebb műemlékei. Gazdagon díszített oromzatú polgárházak szegélyezik a teret, de a Sint Baafskerk óriási épülettömbje is. Ez a templom sok szempontból is híres, de leginkább arról, hogy a világ egyik legszebben szóló orgonája itt található. Ezen a fiatal Mozart is játszott. Építészeti szempontból is egyedül álló a templom, amelyet a 14. század közepén kezdtek építeni. Ennek helyén állott az 1328-as tűzvészben elpusztult kisebb templom. Az építkezés két teljes évszázadon át folyt, a harangtorony 1519-re készült el.  A három hajós bazilika hossza 140 méter, tornya 86 méter magas, a reformáció győzelme óta a református egyház birtokában van.

A templom falai között minden év júliusában megrendezik a nemzetközi orgonaművész-találkozót. Az orgonát 1735 és 1738 között építették. 68 regisztere és 5000 sípja van. Mozart 10 éves korában játszott rajta, előtte pedig Georg Friedrich Händel. Legutóbb dr. Albert Schweitzer, a Nobel-békedíjas orvos, filozófus, teológus és orgonaművész.

A Grote Markton áll a Vleeshal, azaz a Hőscsarnok 17. századi reneszánsz épülete, amely ma művészeti kiállítások befogadására szolgál. A Városháza, a Stadhuis szintén a Grote Marktra néz, s sikerült megőrizni a 13. századi grófi palota egyes elemeit. A későbbi évszázadokban annyira átépítették, hogy a 17. századra homlokzata a különböző stíluselemekből összefonódó sajátságos egésszé formálódott. A 16. századtól kezdve működik Haarlem városatyjainak székházaként. Tornyát 1914-ben emelték. A palotának valaha ugyan volt tornya, de azt még 1772-ben lebontották. Tanácstermét két gyönyörű 17. század eleji szőnyeg díszíti, csodálatosak üvegablakai, csillárjai.

A Bisschoppelijk Museum, a katolikus püspökség múzeumában a 16. századi képrombolók elől megmentett képek, szobrok és középkori miseruhák, misekönyvek, kelyhek kerültek bemutatásra valamint Haarlem aranykorának mesterei által festett képek kerültek kiállításra.

A főtérről a Damstraaton át jutunk a Spaarne partjára. Itt áll a Mázsaház a közelben pedig Haarlem híres gyűjteménye a Teyler Múzeum, melynek a természettudományi gyűjteménye a legjelentősebb. Képzőművészeti anyagában rajzgyűjteménye a legjelentősebb: Michelangelo és Rembrandt rajzai mellett a németalföldi és a francia iskolák nagymestereinek rajzait láthatjuk.

A Fő térről indul a város legforgalmasabb üzletutcája, a Grote Hout Straat, onnan érünk el a régi vajpiacra a Botermark-ra. A Grote Haut Straatról érjük el a Szent György lövészegylet 1591-ben épült székházát, de innen jutunk el a Nieuwe Kerkhez, azaz az Új templomhoz, amelynek csodálatos tornya 1613-ban készült. A templomajtó 17. század közepén, a szabadon álló szószék emelvény szintén 17. századi, de orgonája már a 18. század végén került a templomban, más, korábbi orgonák darabjaiból lett összeállítva.

A Grote Haut Straattól keletre pedig a Frans Hals Múzeumot találhatjuk. A múzeum anyaga a céhek tulajdonában lévő műkincsekből valamint a céhek mestereiről készült képekről evődik össze. A múzeum névadója, Frans Hals, maga is számos olyan képet festett, melyen céhmesterek vannak. Frans Hals pedig ebben az épületben búcsúzott az élettől, hiszen akkoriban szegényházként működött. A haarlemi múzeum képtár őrzi a mester első alkotását, kinek 8 gyermekéből 6 fia is az ecsetből élt meg. Számos képet készített céhek bankettjeiről, a gárdáról, a tisztekről kollektív portrékat, amelyek a jellemábrázolásnak, a hangulatfestésnek a remekei. Annak köszönhetően, hogy egy-egy téma ismétlődik, izgalmas élmény mindenki számára végig követni az időközben megöregedett „szereplőket”, akiknek vonásai az idő múlásán kívül a sorsukban, életútjukban bekövetkezett változásokat is kifejezik. A méltatlanul elfeledett festőt az utókor fedezte fel.  A múzeum helytörténeti gyűjteménye is jelentős: Coster nyomdájának emlékei, régi pénzek és egy 18. századi babaház is látható itt. A babaház különlegessége, hogy körülbelül háromezer darab miniatűr figurát, tárgyat tartalmaz. Számos tárgy utal a város és a polgárai életére.

A város déli részén található egy másik látványosság, a világóra a Wagenweg-en, amely a földkereskség minden pontján mért időt mutatja a csillagképekkel együtt. Délben és délután 4 órakor harangjáték kíséretében népviseletbe öltözött figurák jönnek elő és táncot járnak.

Haarlem és az Északi-tenger között a Brederode várkastély romjai, Bloemendal és az egyik legmodernebb tengerparti üdülőhely, Zandvoort látványosságai miatt érdemes elindulni. Santpoort mellett érdekes még a Duin en Kruidberg-kastély, teraszáról látni a környező homokdűnéket és a tengerpartot is.

A Brederode-várkastély romjai a homokdűnéknek köszönheti, hogy a környék lakói nem hordák szét köveit. A homok ugyanis lassan betemette a 13. században épült, s a spanyolok elleni harcokban romba dőlt, lakatlanná vált várkastélyt. A kastély feltárásához az 1800-as évek végén kezdtek neki, mikor a terület a holland állam tulajdonába került. Az épen vagy kevésbé épen maradt területeket szépen restaurálták, majd látogathatóvá tették.


Haarlem
forrás: kattintson ide