Keresés:

ausztria.co on Facebook
Leeuwarden
innen: ide:
Gps koordináták:

Find more about Weather in Leeuwarden, NL

 

Leeuwarden

Leeuwardent, a frízek nyelvén Ljouwert, közel 100 ezren lakják. Már település volt itt a 10. században is, 1190-ben már városfalak veszik körül. A 13. században még víz hömpölygött a város alatt, az eliszaposodás azonban itt is kezdetét vette. A 16. században Leeuwarden Friesland és Groningen kormányzójának a székhelye lett. Vilmos Lajos, Nassau grófja népszerűvé vált, a frízek „Us Heit”, azaz „Apánk” néven emlegették.

A város központja a Stadsgracht csatorna által körülvett, szigetszerű terület, belvárosával egy-két óra alatt megismerkedhetünk. A Stadsgracht hídján átlépve az Igazságügyi palota és a Harmonica (színház- és hangversenyterem) épületénél találjuk magukat.  A közelben találjuk a Het Princessehof Múzeumot, amely indonéz gyűjteményt rejt. A 17. századi épület nevét Hessen-Kassel-i Mária-Lujza hercegnőről kapta, aki Johan Willem Friso kormányzó özvegye volt. 1916 óta helyezik itt el a város kínai és más keleti porcelán- illetve fajansz-gyűjteményét. Anne Tjibbens van der Meulen pár évtizedet Indonéziában élt, s igen érdekes kollekciót állított össze, amelyet a városra hagyott.

A múzeumtól nyugatra eső tér közepén két parkot is találunk, a Noorder és a Wester Plantage, melyek között emelkedik a frízek földjének jelképes építménye, az Oldehove. A kőből és vöröstéglából épített gótikus tornyot a 16. század első felében építették. Eredetileg egy egész katedrálist szerettek volna építeni, de három év munkájával csak ennyi készült el, aztán abbahagyták az építkezést. A fríz keserűség és öngúny mondatja jelképesnek az Oldehovét.

Fontos még megemlíteni a Fríz Múzeumot, amely a fríz földre vonatkozó történelmi és művészeti emlékek legteljesebb gyűjteménye. A házat 1781-ben építették. A múzeum bemutatja a büszke nép őstörténetét: Tacitus írásaiból hallunk először a frízekről. A népvándorlás korában már a frankokkal csatáznak. Bonifác angol pap, vagy más néven Winfried kezdi el téríteni a frízeket, ő Germánia apostola, később Mainz érseke lesz, de ezen a földön lesz gyilkosság áldozata is. Az utrechti püspök, Willibrord fejezi be a keresztény hitre térítését a frízeknek.

A múzeum régészeti leletei ezt a korszakot eleveníti fel, majd a középkori fejlődést követően a 16-18. századi ezüst- és aranyművesség gyönyörű darabjait mutatja be. A képtár igazi kincse Rembrandtnak egy Saskiát megörökítő festménye. Saskia van Uylenburg egyébként fríz származású volt, esküvőjüket is egy észak fríz faluban, Saint Anna Parochie-ben tartották.  A múzeumban találhatunk még fríz népviseleti és népművészeti tárgyakat is, amelyek közül kiemelkednek az ötvösművészeti darabok. Különösen a doktor Popta kincsének nevezett gyűjtemény a híres. Hasonlóan népszerű a Hindeloopen-szoba: a 17. századi bútorok láthatóak a bölcsőtől a tölgyfa-szekrényekig.

 A múzeummal szemben található levéltárban és könyvtárban, a Kanselarij reneszánsz épületében még többet meg lehet tudni a frízek múltjáról. Az épület 1566 és 1571 között épült, először bíróságként funkcionált. Ma több mint 200 ezer kötet és hozzávetőlegesen 2000 kéziratot és térképet tanulmányozhatunk e falakon belül.

A grachton nyugati irányban folytatva utunkat elérjük a városmag központját jelentő 18. századi díszes épületet, a Városházát a Fő téren. A Fő téren a Városháza mellett a Stadhouderlijkhof, azaz a korábbi kormányzók palotája érdemel említést. Az épületben ma az uralkodó képviselője székel. A palota előtt áll Vilmos Lajos kormányzó, „Apánk” szobra.

Elhagyva a városközpontot a Harlinger Trekweg és a Heliconweg sarkán megpillanthatjuk a korcsolyázó szobrát. A korcsolyázás népi sportnak számít a frízek földjén, hiszen minden télen befagynak egy két hónapra a csatornák és a tavak. A leghíresebb sportverseny is az, amely tucatnyi fríz várost érintve, mintegy 200 kilométeres távon zajlik le. Ennek a versenynek állít emléket a leeuwardeni szobor.


Leeuwarden
forrás: kattintson ide