Keresés:

ausztria.co on Facebook
Utrecht
innen: ide:
Gps koordináták:

Find more about Weather in Utrecht, NL

 

Utrecht

Ma Utrecht Hollandia negyedik legnagyobb városa, közel 300 ezer fős lakosságával. Valaha a Rajna partján feküdt a város, azonban a folyót azóta elterelték, viszont megmaradt az Amszterdam és a Rajna közötti csatorna, amely Hollandia valamennyi csatornája közül a legforgalmasabb. Utrecht közlekedési csomópont jellegét a holland vasúti csomópont szerepe adja meg. Ez már nagyon régóta kedvez a város kereskedelmének. Utrecht ma Nyugat-Európa egyik legjelentősebb nemzetközi vásárát rendezi meg. Jó hírét egyeteme éppen úgy meghatározta, mint az, hogy a város régi püspöki székhely, a püspökség világi hatalma is jelentősen hozzájárult a város fejlődéséhez.

Utrecht valójában egy 2000 éves város, a rómaiak idejében gázló volt itt a Rajnán. A város nevét is innen kapta: a trajectum latin szóból alakult ki az Utrajectum és abból az Utrecht… mindenesetre az ásatások során feltárták a római tábor nyomait.

Utrecht a 8. században vált jelentős várossá, amikor a frízek apostola, Szent Willibrord itt települt meg. A frank királyok, később pedig a német uralkodók kiváltságokkal és birtokadományokkal segítették a város gyarapodását. A 16. század elején különös módon emelkedett a város rangja, amikor Boyens d’Etel, V. Károly nevelője fejére került a pápai tiara. Ő palotát építtetett magának Utrechtben, amely ma a Pápa-ház nevet viseli. A pápaság történetében egyetlen holland azonban soha nem lakott utrechti házában… mire az megépült a pápa meghalt. Öt év múltán V. Károly császár, a világi hatalommal felruházott utrechti püspökség területét beolvasztotta a saját birodalmába, 1528-ban, és megvonta a püspököktől politikai hatalmukat, megszüntette a püspökök világi befolyását. Utrecht neve ezek után számos békekötés és nemzetközi szerződésnek lett a helyszíne. 1579-ben az u.n. utrechti unióban egyesült az öt németalföldi tartomány, később ez a megállapodás vezetett az Egyesült Tartományok Köztársaságának kialakulásához. 1712-ben békekongresszus ült össze a spanyol örökösödési háború befejezése valamint az Európában kialakult új erőviszonyok rögzítése megfogalmazása céljából. 1713-ban itt írták alá azt az egyezményt, amelyben XIV. Lajos elismerte a protestáns Hannoveri-házat az angol trónon, s egyben átadta Angliának az Amerikai földrészen Új-Fundlandot, Új Skóciát és a Hudson öböl vidékét. A spanyol király ezen egyezményben mondott le francia trónigényéről, majd itt egyezett meg Spanyolország és Anglia Gibraltár felett. Sorolhatnánk a szerződéseket, egyezményeket, amelyek itt köttettek.

Utrecht vallási történelme is érdekes. 1580-ban a reformáció győzelme nyomán a katolikus püspökség távozott a városból. A vallásháborúk végén ugyan visszatérhettek, de addigra Utrecht lakossága már a vallási tolerancia híve lett: Huszt János hívei is itt találtak menedéket, akárcsak a katolikus hit komor és aszketikus, janzenista értelmező, csak úgy, mint a magyar protestánsok és a francia hugenották.

Utrecht belvárosa tele van műemlékekkel, ódon épületekkel. A város képére jellemzők a csatornák valamint a partjaikon húzódó alsó rakpartok, ahol fák lombjai, virágok színes kavalkádjával vegyülve sétálhatunk.

A vasútállomástól a Moreelse-park mentén jutunk el a Művészetek és Tudományok Házába (Gebouw voor Kunsten en Wettenschappen), amely mellett egy román stílusú kálváriát találunk, amely egy, a 19. században lebontott Mária-templomból maradt meg. A keresztút jelenetei több mint 800 évesek.

A Choorstraaton befordulva a Buurkerknél találjuk magunkat, azaz a város plébániatemplománál. Már a 12. században is templom állt itt. A legenda szerint a templom falának egy mélyedésében élt egy Bertken nevű nővér, aki szent énekek szerzője volt. a templom a 13. században leégett, sosem fejezték be az újjáépítését. Az érdekes templom falában itt-ott ágyúgolyók látszanak, amelyek a XVI. századi háborúkból származnak.

Az Oude Grachton áthaladva a Maartensburg, azaz a Márton-híd készteti megállásra az arra járót: olyan kép tárul elé, mintha Velencében járna. Festői része a látványnak az egykori halpiac a Vismarkt, sok évszázados asztalokkal.

A püspök téli rezidenciájának a kapuján át jutunk a Dóm térre. A kapu 1934-ben épült, de a rajta látható domborművek és szobrok az egykori klastromból valók. A Dóm térre megérkezve furcsa látvány tárul elénk: a székesegyháznak ugyanis nincs, illetve csonka a templomhajója. A gótikus templomot 1254 és 1517 között építették, hajójának nagy részét azonban egy 18. századi hatalmas erejű vihar összedöntötte. Így egykor a templom hajójához csatlakozó harangtorony, a Domtoren, most különálló építményként emelkedik a Dómtéren. Így a gótikus székesegyház eredeti épületeiből csak a szentély és az egyik kereszthajó egy része maradt meg. Másfél évszázadig hevert a templom romokban, várva az újjáépítést. További 150 év kellett ahhoz a döntéshez, hogy a romba dőlt templomhajót többé már nem építik meg, a teret pedig megszabadítják a romoktól. 1826-ban kezdték a katedrális teljes restaurálását, amit csak 1935-ben fejeztek be. Az egyik legrégebbi oldalkápolnában őrzik Guy d’Avesnes püspök fekete márványból készült gótikus síremlékét. A többi síremlék már reneszánsz stílusban készült, és számos püspököt rejt, valamint II. Konrád és V. Henrik császár földi maradványait is. A 112 m maga dómtorony tetejébe 465 lépcső vezet fel, hét nagyharangja 450 éve szólal meg. A harangok egy-egy szentnek a nevét viselik. A torony két kápolnát fogad be. Az egyik kápolna szinte egyidős a toronnyal, és a mindenkori utrechti püspök magánkápolnájául szolgál. A másik pedig a már említett Egmont püspök kápolnája.

A 15. században épült káptalani palota és dóm között egykor kolostor volt. A Káptalani palota ma az utrechti egyetem auditórium maximumát fogadja be. Történelmi jelentőségű műemlék, hiszen falai között kötötték meg az utrechti uniót.

A Dóm tér épületei között találjuk a díszes, reneszánsz homlokzatú egyetemet. Homlokzatán egy felirat: „Világosítson meg bennünket az igazság napja!”. Barokk kapuja előtt Nassaui János gróf szobra emelkedik. Az egyetem legszebb része a káptalani terem, amelynek üvegablakait a németalföldi tartományok címerei díszítik.

A Dóm mögött álla a Paushuis, azaz a pápa palotája, amelyet a korábban említett VI: Hadrián pápa építtetett. Ez a pápa összesen egy évet töltött Péter trónján a Vatikánban. Az épület falai között ma az utrechti közjegyzőség, levéltár és telekkönyv irodái működnek.

A háztömb északi oldalán emelkedik a Pieterskerk, amelyet még a 11. században Bernuf püspök emeltetett. Különlegessége, hogy Hollandiában kevés a román kori műemlék. Számos károsodás érte hol természettől, hol emberi kéztől. Hol Rómához hű hívek gyújtották fel a kiközösített IV: Henrik császár kihívó viselkedésére válaszul (akit VII. Gergely pápa kiközösített, s az mégis elment a Pieterskerkbe húsvéti misére), hol pusztító orkán döntötte be tetejét és két tornyát. A 17 század közepén lett a vallon egyház temploma, azaz a francia nyelvű protestánsoké. A Péter-templom, hosszan elnyújtott téglalap alaprajzú román kori bazilikatemplom, a korra jellemző csonka kúp alakú oszlopfejezetekkel. Román kori főhajójához már gótikus stílusú kereszthajó és szentély csatlakozik. Kriptájában nyugszik Bernuf püspök.

Nyugalmasabb, csöndesebb világ tárul elénk a Dóm tértől délre az Oudegracht környékén. Az alsó rakparton, a gracht mentén festegető művészek, mindennapi munkájukat végző polgárokat látunk. Kis italmérések és sok-sok pince sorakozik a csatorna mentén. Utunkban érintjük az Oudegracht legszebb palotáját, a 14. század végén épített Huys Oudaent.

Utrecht egyik kiemelkedő gyűjteményét őrzi az ötvösművészet és az órásmesterség múzeuma. A 16. századtól kezdve napjainkig mutat be arany és ezüstékszereket, ötvösművészeti remekeket, mindezek mellett pedig órákat, illetve időmérésre használatos eszközöket, a görög-római kortól napjainkig. Számos más gyűjteményt és múzeumot is meglátogathatunk, mint például a mechanikai zeneszerszámok múzeumát, vasúti múzeumot, modern művészetek múzeumát, a 20. század egyházművészetének múzeumát, a városi múzeumot, az érseki múzeumot vagy az utrechti művészeti és tudományos társaság múzeumát.


Utrecht
forrás: kattintson ide